40 000 ÉVE EURÓPÁBAN: VALÓSÁGOS TÖRTÉNELMÜNK DIÓHÉJBAN

Őstörténelmünk
Ahogy az örökléstani (genetikai) kutatásokról szóló cikkünkben részletezzük, a magyarság ősei bizonyíthatóan kb. 40 000 éve jöttek Európába Közép-Ázsiából. Az évezredek folyamán, ősmagyar csoportok szintén eljutottak Észak-, Közép-, Dél-, és Délnyugat-Eurázsiába. Ezek voltak tulajdonképpen a szkíta-hun népek, akiktől részben származnak az urál-altáji (finnugor és török-mongol) népek, tehát így magyarázhatók a nyelvi és egyéb rokonsági viszonyok e népek és a Magyarok között. Az ókori szkíta-hun népek és közép-kori utódaik évezredeken át uralták a hatalmas belső eurázsiai térséget, a Kárpát-medencétől a kínai falig, és meghatározó műveltségi befolyást gyakoroltak a velük érintkező európai és ázsiai népekre. A Kárpát-medence történelme tehát szervesen összefügg a belső eurázsiai turáni szkíta-hun népekével, és a kárpát-medencei magyarság az utóbbi 40 000 év folyamán oda több hullámban betelepült és túlnyomórészt rokon népcsoportokból alakult ki.

A turáni népek évezredes küzdelmei az idegen hódító birodalmak ellen
Az utóbbi évezredek folyamán az ősmagyar turáni szkíta-hun népek folytonos harcban álltak más hódító népekkel és birodalmakkal (ld. Turáni rokonnépeink). Kb. 4500 éve kezdődött az ókori Közel-Keleten, a Folyamközben (Mezopotámiában), a Szumérnak nevezett nép es más szintén ragozó nyelvű rokon nép több évezredes küzdelme a térségbe folyamatosan betelepülő szemita népek ellen (ld. A Szumér birodalom bukása). Kb. 2500 éve elkezdődtek a turáni szkíta-hun népek küzdelmei a terjeszkedő persza, kínai, és római birodalmak ellen, és a közép-kori Magyarország tovább folytatta e küzdelmeket a német-római birodalom ellen.

Nemzetünk és államunk egységének és függetlenségének elvesztése
Közel 500 éve, a mohácsi csatavesztés következtében, Magyarország elvesztette egységét és függetlenségét, és ezeket a mai napig nem sikerült visszaszereznünk. Az idegen hódítási és gyarmatosítási folyamatok, valamint az ezekkel összefüggő magyarirtás a mai napokig tart. Az idők folyamán csak a módszerek változtak: országpusztító és a nemzeti felkeléseket leverő háborúk, Magyarok tömegmészárlása, idegen népek tömeges betelepítése, az ország szétdarabolása, a magyarság idegen uralom általi elnyomása és megosztása, hogy kényszerből idegen népekbe beolvadjon vagy szülőföldjét elhagyja, és mindenféle egyéb politikai, jogi, gazdasági, egészségügyi és szellemi vonalon szándékosan elkövetett magyartalanítas, a csonkaországon belül, úgy mint az elszakított területeken. Mindezeknek a magyarellenes intézkedéseknek eredményeként, a jelenlegi népesedési és népvándorlási folyamatok következtében, a kárpát-medencei magyarság létszáma és aránya folyamatosan csökken.

Az idegen hódítók mindig belső hazaárulókat és Magyarországra betelepült idegen népcsoportokat használtak hatalmuk megtartásáért. Ez manapság is így van: az idegen érdekeket szolgáló hatalom rendszeresen előnyben részesít bizonyos kisebbségeket és hátrányolja a magyarokat.

Rendszerváltások
A magyar történelem folyamán két rendszerváltás történt. Mindkettő nemzetek fölötti eszmék által leplezett, Magyarország leigázását célzó idegen hódítás volt: az ezredik év körüli nyugati keresztény hittérítés, amely a német-római birodalom és a római egyház hatalmi törekvéseit szolgálta, és a második világháború utáni kommunista hatalomátvétel. 1990-ben nem történt igazi rendszerváltás, az csak egy rendszerátmentés volt: az előző rendszer kiszolgálói és haszonélvezői által jogtalanul megszerzett hatalom és vagyon felelősségrevonásnélküli átmentése. Hatalmuk igazolásáért és megtartásáért, ezek a rendszerek történelmünk hamisításához folyamodtak. E történelemhamisításokkal kapcsolatos kérdéseket az alábbiakban összefoglaljuk.

TÖRTÉNELMÜNK HAMISÍTÁSA
Köztudomású, hogy a hivatalosnak nevezett történelmünket ellenségeink írták. Az idegen megszállóknak, uralkodóknak, és hazaáruló kiszolgálóinak nem állt érdekében, hogy megengedjék a valóságos történelmünk kutatását és tanítását. Az idegen rendszerek nem türhettek meg egy erős és egységes nemzeti öntudattal és a saját hagyományos történelmi tudatával rendelkező magyar nemzetet. Az idegen megszálló hatalmak által ránk erőszakolt rendszerek fenntartása és a magyarság szellemi leigázása érdekében erőlködtek történelmünk meghamisításán, hogy nemzeti öntudatunkat elsorvasszák és ellenállásunkat megtörjék. Ezt tették a Habsburgok 1849 után, ezt folytatták a 2. világháború után az ún. "kommunista" rendszer alatt, és még ma is ez folyik a jelenlegi "liberális demokráciának" nevezett kommunista-utód rendszer alatt.

Finnugorizmus
Az 1848-49-es szabadságharcunk leverését követően a Habsburg uralom igyekezett az akkor nemrég kitalált ún. "finnugor" származási elmélettel kicserélni az addig fennálló hagyományos szkíta-hun eredettudatot, hogy a magyarságot egy kezdetleges műveletlen ázsiai "barbár" népként tüntesse fel, és hogy ezzel igazolja a Magyarok fölötti uralkodását. Azóta világszerte elterjedt e hamis származási elmélet amelyhez a hivatalos történelemírásunk is ragaszkodik, de a független magyar tudományos történészet e hamis elméletet is megcáfolta. A legújabb kutatások bebizonyították a több ezer éves szumér-szkíta-hun-avar-magyar turáni folytonosságot és azonosságot, valamint a magyarság kárpát-medencebeli őshonosságát:
Hun-avar-magyar azonosság és folytonosság
A magyar őstörténet kulcsa: az örökléstani (genetikai) kutatások

A finnugorizmus tulajdonképpen a szintén módszertanilag hibás 19. századi indogermán nyelvészeti elméletekre alapozódott, tehát ezekből nem csak a magyarság finnugor származási elméletét alkotta, hanem átvett több más téves feltételezést is: az indogermánok, vagyis indoeurópaiak vélt műveltségi felsőbbrendűségét, az indogermán népek és nyelvek egységes származását, tehát hogy e népek egy közös ősnépből és őshazából származnának, valamint hogy e népek nyelvei szintén egy állítólagos ősnyelvből erednének - e feltételezéseket az uráli nép- és nyelvcsalád elméletére is alkalmazták - és átvették még azokat a téveszméket is, hogy a szumér nép és nyelv egy rokontalan "szigetnép" és "szigetnyelv", hogy a szkíták "irániak", tehát indoeurópaiak lettek volna, hogy az uráli és altáji népek és nyelvek között nincs semmi rokonság, és hogy nem létezik a turáni nép- és nyelvcsoport. Mindezeket a téves elméleteket kitünően megcáfolta Götz László, a Keleten Kél A Nap c. rendkívül szinvonalas és átfogó művében.

A magyarság hagyományos szkíta-hun eredettudat lerombolása volt a finnugor származási elmélet fő célja. Ezért kellett tagadni a szkíta-hun eredettudatot hírdető középkori források hitelességét, eliránosítani a szkítákat, eltörökösíteni és elmongolosítani a hunokat, és ezért kellett besorolni a magyar nyelvet a mesterségesen elszigetelt uráli nyelvcsaládba, hogy letagadják a magyarok szkíta-hun származását. A finnugorista történelemszemlélet ugyan e célból igyekezett a magyarellenes idegen történelemszemlélettel összhangban lefokozni a hunok történelmi szerepét, a közép- és kelet-európai hunkori régészeti leletanyagot más - főleg germán - népeknek tulajdonítani, a hunokat Atilla halála után a lehető leggyorsabban eltüntetni a Kárpát-medencéből és helyükre más idegen népeket telepíteni, hogy a később oda érkező magyarokat egy túlnyomórészt más (tehát a magyarokkal nem rokon) népek által lakott területre költöztessék. A 19. században a Habsburgok által a nyakunkba ültetett német "tudósok" gyártották e hamis és magyarellenes történelemszemléletet, és elvtársaik a mai napig ezt az áltudományos irányzatot követik a Magyar Tudományos Akadémián.

A "honfoglalás" és a "kalandozások"
Hivatalos történelemírásunk szerint a honfoglalás csak egy kényszercselekvés volt, mivel a kazár birodalomhoz tartozó Magyarok egy besenyő támadás miatt menekültek volna a Kárpát-medencébe, ahol egyéb, már előttük betelepült népeket találtak. Ezek szerint, a Magyarok csak 895-ben jöttek be először a Kárpát-medencébe, ahol más népeket leigáztak és ahonnan "rablóhadjáratokat" indítottak a Nyugat ellen. E hamis és torz nézetet a független magyar tudományos történészet megcáfolta: képtelenség lett volna egy több százezres néptömeget rendben és épségben áttelepíteni ha egy súlyos vereség után menekülni kellett volna. A honfoglalásnak nevezett eseménysorozat, amit inkább honvisszafoglalásnak volna helyesebb nevezni, egy sok előkészülettel és magas szervezőképességgel sikeresen lebonyolított, hatalmas méretű katonai és népmozgósítási teljesítmény volt. A honvisszafoglalás lezáró cselekedete volt az ópusztaszeri államalapító országgyűlés, ahol a Vérszerződéssel megalakult magyar nemzet a Kárpát-medencébe előzőleg betelepült rokonnépekkel egyesülve létrehozta a Magyar Államot Árpád vezetése alatt. A honvisszafoglalást követő hadjáratoknaknak pedig két fő célja volt: megakadályozni egy európai nagyhatalom létrejöttét, és visszaszerezni az elrabolt avar kincseket.

A "Szent István kultusz"
A "Szent István kultusz" egy teljesen hamis történelemszemlélet amelyet a magyarországi katolikus egyház alkotott saját szerepének igazolására és szépítgetésére. E hamis történelemszemlélet azt állítja, hogy a magyarság csak egy Európába későn betolakodott idegen ázsiai primitív műveletlen pogány barbár nép volt, és hogy a Szent István által létrehozott keresztény államnak köszönheti a magyarság ezeréves létezését és műveltségét. A valóságban ez másképpen volt. Szent István nem a Magyar Állam alapítója, azt már a honvisszafoglaló Magyarok Árpád vezetése alatt megtették. Szent István uralkodása alatt egy idegen és magyarellenes érdekeket szolgáló rendszerváltás történt, amely Magyarország hanyatlásához vezetett. Szembe kell nézni a rideg valósággal: a nyugati kereszténység kényszerű felvétele előtt a Magyarság egységes, erős és hatalmas volt. Visszafoglaltuk a Kárpát-medencét, kikergettuk az idegeneket, felszabadítottuk országunkat, megalapítottuk államunkat, és nagyméretű, túlnyomórészt sikeres külföldi hadjáratokat hajtottunk végre. A kereszténység felvétele óta csak megosztottság, idegen uralom, megaláztatás, kifosztottság és pusztulás lett a nemzetünk sorsa.
A kereszténység ezer évének mérlege Magyarországon
A Tatárok és Törökök elleni háborúink nem magyar érdekeket szolgáltak
Mit ünneplünk augusztus 20-án?
Gondolatok a vallásról, nemzeti érdekeink szemszögéből
Ősvallásunk
Karácsony szavunk eredetéről és jelentéséről

Az első világháborúért való felelősség
A Magyarország ellen emelt első világháborúért való felelősség hamis vádja volt a trianoni kényszerszerződés elsőszámú indoklása. A valóságban, Magyarország volt az egyetlen állam, amely ellenezte a háború elindítását 1914-ben, de a nagyhatalmak belekényszerítettek minket. A első világháború kirobbantásáért elsősorban Szerbia és Oroszország felelős.
Trianon

A nemzetiségi kérdés
A Magyarország feldarabolásában érdekelt felek egy másik érvelése a trianoni kényszerszerződés indoklásáért az volt, hogy a Magyarok állítólag ezer éven át elnyomták a már előttük betelepült népcsoportokat. A valóságban ilyen elnyomás soha nem volt: az idegen hatalmak a Magyarok ellen uszították a betelepített népcsoportokat.
A magyarországi kisebbségek helyzete

A "bűnös nemzet"
A 2. világháború óta, a magyarság külső és belső ellenségei több ízben vetették be a "bűnös nemzet" hamis vádját, hogy ezzel indokolják a magyarság elnyomását és kifosztását. A tények azonban azt bizonyítják, hogy Magyarországot a nagyhatalmak ismét belekényszerítették a háborúba, tehát a Magyar Államot és a magyar nemzetet nem terhelhet semmiféle felelősség a háborúért. Ezért alaptalan minden 2. világháborúval kapcsolatos bűnvád és kárpótlási igény melyet a magyar nemzet és állam ellen emeltek idegen ellenséges államok és egyes magyarországi kisebbségek.

A kommunista rendszer és az 1990-es "rendszerváltás"
Az első világháború óta a hatalmat több ízben megragadó kommunista rendszerek és azt a még ma is kezükben tartó ún. "baloldali-liberális" kormányok ártottak a legtöbbet Magyarországnak és a magyar nemzetnek. E kommunista rendszerek és baloldali-liberális kormányok felmérhetetlen és jóvátehetetlen anyagi, társadalmi, és szellemi károkat okoztak a magyar népnek: elárulták és kifosztották Magyarországot, és tönkretették a magyar gazdaságot és társadalmat az ún. "kontraszelekció" alkalmazásával, és a hagyományos erkölcsi értékrend és nemzeti öntudat lerombolásával. Károlyi Mihályéknak és Kun Béláéknak köszönhetjük Trianont, és a 2. világháború utáni elvtársaiknak köszönhetjük a több mint négy évtizedes nemzetellenes elnyomást és az azt követő elsikkasztott rendszerváltást. 1990-ben nem történt igazi rendszerváltás: az előző rendszer kiszolgálói és haszonélvezői jogtalanul megtartották a hatalmat és az állami vagyont. Az ún. "rendszerváltás" csak szemfényvesztés volt, egy színjáték, ahol a díszleteket kicserélték, de a színfalak mögött a régi rendszer emberei irányítanak. Ma Magyarországon nincs igazi szabadság, nincs igazi jogállam, nincs igazi népuralom ("demokrácia"), a hatalom nem tartja tiszteletben az emberi jogokat, és nincs igazság. A magyarság helyzete minden területen folyamatosan romlik, amint ez látható az életminőség minden mutatójában: az életszínvonalban, az egészségi állapotokban, a közbiztonságban, a népességfogyásban, az erkölcsi szint süllyedésében, és az elszakított területeken élő magyarság jogsérelmeinek növekedésében.

Az 1990-es "rendszerváltás" az 1956-os szabadságharcunk elárulása volt, mint ahogy az 1867-es "kiegyezés" az 1848-49-es szabadságharcunk elárulása volt. Mindkettő politikai megalkuvás volt a magyarországi uralkodó osztály és az idegen hatalom között, amelynek következtében beköszöntött Magyarországra a liberalizmus, de ez a liberalizmus csak egy trójai faló volt, amivel egy idegen kisebbség megragadta a hatalmat és meghódította országunkat.

A ránk kényszerített "liberális demokrácia" egy hazug rendszer, amit inkább csak liber-áldemokráciának lehet nevezni. A liberalizmusnak nevezett eszmének manapság elterjedt változata egy rendkívül káros eszme, amely az egyéni és egyes kisebbségek érdekeinek és jogainak alárendeli a társadalmi és nemzeti közösségek érdekeit és jogait, és eljelentékteleníti az egyének és a kisebbségek felelősségét és kötelezettségeit a társadalom és a nemzet iránt. Továbbá, ez a liberális eszme nem tesz külömbséget egy ország őshonos népessége és a később oda betelepült népcsoportok között sem. Ami még károsabbá teszi a liberális demokráciát, az a fennálló haszon-központú ("profit-orientált") tőkés piacgazdaság amely az embereket és minden emberi értéket tulajdonképpen lealacsonyít megvásárolható árúcikkek szintjére. A liberalizmus társadalom- és nemzet-bomlasztó erkölcs-romboló eszmerendszerét, a demokrácia által nyújtott egyéni és kisebbségi jogokat, és a "globalizált" tőkés piacgazdaságot bizonyos érdekcsoportok kihasználják arra, hogy hatalmukba kerítsék egyes országok gazdasági, politikai, és tömegtájékoztatási irányítását ("háttérhatalom"). A "liberális demokráciát" és a "globalizációt" tehát idegen gyarmatosításra használják, hogy a gyarmatosított országon belül ne legyen egy erős és egységes nemzet és nemzeti kormány, hanem csak helytartó kormányok, egy eladósodott állam, és egy nemzeti és közösségi tudatnélküli, külföldi vállalatoknak vagy tulajdonosoknak éhbérért dolgozó, saját tulajdonától megfosztott, félretájékoztatott és kiszolgáltatott idegen termékeket fogyasztó tömeg. A "liberális demokráciát" és a "globalizációt" kihasználva, a politikai, gazdasági és társadalmi ellentétek gerjesztésével és szításával (oszd meg és uralkodj), a hatalmat megragadó érdekcsoportok tartják Magyarországot idegen gyarmati uralom alatt.

Mindezekkel szemben, csak egy lehetőségünk van a nemzeti megmaradásunkra: Magyar Önvédelem

© HUNMAGYAR.ORG



FŐOLDAL
TÁJEGYSÉGEK - NÉPMŰVÉSZET