Honlapunk e része a turáni rokonnépeink - az altáji (török-mongol) népek, a kaukázusi és az uráli népek - történelmével és műveltségével foglalkozik.

A történelmi és földrajzi Turán elnevezés a Kaspi tengertöl keletre fekvő területre vonatkozik. Régészeti kutatások felfedezték, hogy e területen egy magasfokú mezopotámiai szumír erededű műveltség alakúlt ki az ókorban (Sz. P. Tolsztov: Az ősi Chorezm). A XIX. század óta külföldi és magyar nyelvészek bebizonyitották, hogy a szumír nyelv a turáni nyelvek családjába tartozik (Érdy Miklós: A sumír, ural-altaji, magyar rokonság), és hogy a magyar nyelv áll a legközelebb a szumírhoz (Gosztony Kálmán: Összehasonlító szumér nyelvtan). Ezt tovább megerősítik a régészeti és embertani kutatások amelyek kimutatták, hogy évezredekkel ezelőtt az ókori közel keleti szumír és szumír-rokon népek begyarmatosították a Földközi tenger térségét, a Kárpátmedencét, és közép Eurázsiát (Götz László: Keleten kél a nap). A turáni (ural-altaji) népek tehát ezen ókori szumír-rokon telepesek leszármazottai.

A történelem folyamán sokszor törtek be idegenek a turáni népek földjeire: szemiták, perzsák, görögök, rómaiak, kínaiak, germánok és szlávok. Számos esetben az őshonos turáni népeket irtották, kitelepítették, gyarmatosították, és erőszakkal beolvasztották. Az idegen megszállók és uralmak nem csak népességi és műveltségi vesztességeket, hanem súlyos gazdasági és környezeti károkat is okoztak a turáni földeken: az oroszok és a kínaiak nemcsak a turáni népeket pusztítják, hanem földjeiket is. A kommunistának nevezett rendszerek rendkivül súlyos politikai, gazdasági, környezeti, társadalmi, és erkölcsi gondokat hagytak hátra, és ezekkel kell a turáni népeknek megküzdeniük, nemzeti öntudatukért, természeti környezetük megóvásáért és önrendelkezésükért.

A mai magyar nemzet csak egy viszonylag kisebb maradéka az ókorban sokkal hatalmasabb hun-magyar népeknek. Atilla meggyilkolása után az Avarok állitották vissza a Hun Birodalmat. Az Avarok pedig az Árpádi Magyarokat hivták segitségül a folytonos nyugati támadások ellen. Ezek a történelmi példák azt mutatják, hogy a Kárpátmedencében letelepedett hun-magyar népek egységét és függetlenségét csak a Keletről segitségükre érkezett turáni testvérnépek tudták megvédeni az európai hatalmak terjeszkedése ellen. Ezer éve elszakadt a kárpátmedencei Magyarság a turáni testvérnépeitől és ezek ellen fordították. A Magyarság szétdarabolása és elnyomorítása ennek lett az eredménye. Ezekből az következik, hogy a Magyarság egységét és független fennmaradását az őseredetig visszanyúló nemzeti öntudatra és a turáni népek összetartására kell újra megalapozni.

A Magyarság egy ősi és magas műveltséggel rendelkező nép amely a Kárpátmedence őslakosságát alkotja. A Magyarság többezer év alatt alakult ki a Kárpátmedencében egymást követő hullámokban érkező turáni népek egybeolvadásából. A turáni népek az emberi műveltség megalkotói és sok más eurázsiai nép történelmi kialakulásában, műveltségi és nyelvi fejlődésében meghatározó tényezőként szerepeltek.

Atilla volt a turáni népek nagy felszabaditója, megvédője, és egyesitője, Baján avar vezér és utánna Atilla utódja, Árpád vezérünk, állitották vissza a hun-magyar államot, Bulcsú és Lehel a honfoglaláskori Európa ellen végrehajtott büntető és védekező hadjáratok legnagyobb hadvezérei voltak, Koppány volt a jogos hatalomöröklő aki az igazi magyar érdekeket képviselte a magyarellenes idegen befolyások és beavatkozások ellen, és Tonuzoba besenyő testvérünk inkább a halált vállalta minthogy felcserélje hun-magyar őshitünket az erőszakosan terjesztett idegen vallásért.

Tény, hogy a Magyarság utat tévesztett amikor a nyugati "civilizáció"-hoz csatlakozott. Az ezer éve követett nyugati szellemi és politikai irányzat rendkivül károsnak bizonyult a Magyarság számárá és a mai válságos helyzetébe vezette. A Magyarság kényszerített Európába illeszkédese, és a turáni testvérnépeitől való elszakítása, valamint ezek ellen fordítása a magyar nép leigázását és pusztitását okozta. A Magyarságot a pusztulás fenyegeti ha tovább ragaszkodik a hanyatló nyugati "civilizáció"-hoz, éppen amikor a keleti turáni testvérnépek hatalma növekszik.

A Magyarok nem azért jöttek a Kárpátmedencébe, hogy a Nyugatnak hódoljanak meg, hanem azért, hogy a hun es avar birodalmakat helyreállitsák és hogy az Atilla által létrehozott turáni népek egységét visszaállítsák. A Magyarságnak e turáni irányzatot kell folytatnia hogy fennmaradását biztosítsa. Itt az ideje hogy a veszélyes helyzetben álló Magyarság több száz milliós turáni testvérnépei felé visszaforduljon. A turáni népek rokonságának és közös érdekeinek tudata már régóta létezik. A volt “kommunista tömb” állandó válságai és bizonytalanságai alkalmassá és szükségessé teszik a turáni népek közötti szorosabb politikai, gazdasági, és műveltségi kapcsolatok létrehozását.

A turáni irányzat nem azt jelenti hogy a Magyaroknak el kell fordulni Európától és hogy el kell szigetelni magukat a szomszéd népektől. Az utóbbiak tulajdonképpen részben turáni származásuak, vagyis turáni népekkel keveredtek (Padányi Viktor: Dentumagyaria), csak idegen hatalmak befolyásai őket a Magyarok ellen fordították. A Magyarságnak e népeket vissza kell nyernie a turáni eszme alapján. A "nacionalizmus" a népeket egymás ellen úszítja a felületes különbségek mesterséges hangsúlyozásával. A turáni eszme pedig a különböző népek közös gyökereinek kimutatásával lenne alkalmas az ellentétek megoldására. A turáni eszme nem egy hamis és gyűlöletet szító fajelmélet mint a finnugor, pánszláv, dáko-román, árja, stb. elméletek. Tudományosan bebizonyitott tény, hogy az Ősturánok az emberiség műveltségének az alkotói. A turáni eszme ennek a műveltség megóvásán és gyarapitásán keresztűl a népek közötti egyetértésre és kibékülésre törekszik, faji, politikai, és vallási elfogultságtol mentesen.

Nem volna szerencsés ha Magyarország kizárólagosan a nyugat felé fordulna nemzetközi kapcsolataiban. Gazdasági, biztonsági, és műveltségi szempontokbol előnyösebb lenne egy többoldalu, kiegyensúlyozottabb külpolitikai irányzat. Ebben fontos szerepet töltene be a Magyarság keleti rokonnépeivel való kapcsolatok kifejlesztése és megerősitése. E népek nagy létszámban, hatalmas és természeti kincsekben gazdag területeken élnek, pl. a török-mongol népek, vagy erős és gazdaságilag fejlett országok, pl. Japán.

Turáni eszménk tehát korszerű folytatása ősi nemzeti küldetéstudatunknak: Atilla Hun Birodalmának jogos örököseiként foglaltuk vissza ősi földünket azért, hogy ősi nagy népünk hatalmas birodalmát visszaállítsuk. Az általunk képviselt turáni irányzat a turáni népek jogos érdekeinek és a magyar nemzeti érdekek mindenek fölötti és feltétlen érvényesítésére, valamint a nemzeti egység, öntudat, és muveltség megóvására törekszik:
- a tudományosan bebizonyitott, több ezer éves szumír-szittya-hun-avar-magyar folytonosság és azonosság, valamint kárpátmedencei őshonosságunk általános elismertetéséért,
- a hamis, idegen és magyarellenes érdekeket képviselő, “hivatalos” finnugor származási elmélet, valamint a Vajkot (“Szent Istvánt”) államalapítóként beállító történelemszemlélet elútasításáért,
- ősvallásunk és ősi rovásírásunk helyreállításáért,
- az erkölcstelen, lélek-, társadalom-, nemzet-, és környezetromboló, anyagias és önző nyugati kapitalista fogyasztó társadalom elútasításáért,
- a hagyományos nemzeti értékeket ápoló, erkölcsös, fegyelmezett, szorgalmas, család-, nemzet-, és országépítő, egészséges társadalom létrehozásáért, a rendet és közbiztonságot megteremtő nemzeti állam keretein belül,
- a turáni népek felszabadulásáért mindenféle idegen fennhatóságtól, gyarmatosítástól, vallástól, és befolyástól, és a teljes politikai, gazdasági és műveltségi önrendelkezésükért,
- és a turáni népek államszövetségben való újraegyesítéséért.