ŐSVALLÁSUNK


Nemzeti őshagyományainkat, ősműveltségünket és ősmagyar vallásunkat az ezredik év óta pusztítják ellenünk folytatott idegen hadjáratokkal, korábban tűzzel-vassal, most pedig szellemileg, a tömeg(félre)tájékoztatással. A magyarság jelenlegi állapotában kínosan érződik a nemzeti öntudat és az erkölcs lerombolásának hatása, és egy erős, egységes nemzeti vallás hiánya. Ezért kéne egy nemzeti egyházat létrehozni, amely ősi magyar hitünket, ősi magyar vallásunkat helyre állitaná és megóvná, amely a magyar nemzeti érdekeket képviselné és a magyar nemzeti öntudatot ápolná, hogy a magyar nemzet erkölcsösen, sokgyermekes családokkal, szorgalmas és becsületes munkával gyarapodjon.

Tévedés lenne a magyar ősvallást valami kezdetleges szibériai sámánizmussal azonosítani. A régi magyar táltosok hitüket, tudásukat, abbol az őskori műveltségből örökölték mint az ókori folyamközi (mezopotámiai) szumér papok, a Mágusok. Akkor még a vallás és a tudomány tulajdonképpen egy volt, és csak később váltak külön, egymással ellentétes fogalmakká, újabb idegen tévhitek hatására. A "Mágus" kifejezés a "nagy, hatalmas" jelentésű szumér "mah" szógyökből ered, és azonos a magyar "magas" szóval. Az ókori Mágusok és az ősi magyar táltosok valóban nagy tudással, tehát magas szintű tudományyal rendelkeztek. Ezért több idegen nyelvben a "Mágus" szóbol származó "mágiá"-t, "mágikus"-t használják a varázs, varázslatos fogalmak kifejezésére. De mi is volt tehát ez a nagy tudás? Az ősi mágusi vallás a tudományra alapozott vallás volt, vagyis természetközpontú vallás volt: minden természeti jelenségnek – a csillagászati, természettani (fizikai), vegytani (kémiai), földtani (geológiai), időjárástani, és élettani (biológiai) jelenségeknek pontos és részletes megfigyelése, hogy a természet törvényeit megismerhessék, mert valóban ez a legnagyobb tudás. A mágusi vallás alapja tehát az volt, hogy az emberi életet a természet törvényei szerint kell rendezni, tehát annak akarata szerint, amely a természetet megteremtette. A Mágusok ősvallása tehát a természeti erőket, az elemeket, és az égi testeket a teremtő megnyilvánulásaiként tisztelte. Ezt az ősvallást örökölték a magyar táltosok is, és úgy mint az ókori Mágusok, a magyar táltosok is több fontos szerepet töltöttek be a nép életében: a vallásos szertartások levezetése mellett ők irányították az ünnepségeket, és őkre bízták a bírói feladatokat. A magyar táltosok nagy tudását az is mutatja, hogy nem csak vallásos szerepben működtek, hanem mint magasszintű természetgyógyászati tudással rendelkező orvosok, azonkívűl hogy még fontos művelődési szerepük is volt, mint a nép írástudó tanítói és mint a nemzeti ősmondák és történelmi tudatnak megőrzői. Ezért is lettek a magyar táltosok különösképpen áldozatai a középkori vallási üldözéseknek (lásd: Fehér M. Jenő, Középkori magyar inkvizició).

Annak ellenére, hogy nagy pusztítást hajtottak végre az idegen hittérítők az ősmagyar műveltségben, mégis megmaradt ősi hitünk számos eleme a népi emlékezetben és hagyományokban, és sikerült kutatóinknak sok adatot megmenteni, amiből le lehet rakni egy újra életre keltett magyar nemzeti vallásnak alpjait. Ősi hun-magyar mondavilágunknak kell ismét nemzeti vallásunknak középpontjában állni, és nem az idegen vonatkozású bibliai meséknek. Ez rendkívül fontos, mivel mondáink (a Csodaszarvas, Isten Kardja, a Hadak Útja, Emese Álma) csodás változatban elmesélik nemzetünk eredetét és őstörténetét. A független tudományos kutatás kimutatta, hogy mondáink valóságos történelmi tényekre vannak megalapozva, és e valóságos történelmi tényekből alakította mondáinkat az ősi hitvilágunk. Ezzel a nemzeti vallásunk valóban a magyar érdekeket szolgálná, mivel ápolná az őseredetig visszanyúló történeti tudatunkat és nemzeti küldetéstudatunkat, és így megerősítené hitünket a szkíta-hun származásunkban, kárpát-medencei őshonosságunkban, és a Magyarok Istene által ránk bízott feladatunkban amelyet az Atilla kezében adott Isten Kardjával és az Isten Ostorának szerepével nekünk kiosztott, ezzel igazolva történelmi jogunkat ősi nagy birodalmunkhoz és az ellenségeinkre mért (és mérendő!) büntető csapásainkat.

© HUNMAGYAR.ORG
Vissza