A Magyar Állam elsődleges alkotmányos kötelessége, hogy mindenek felett a magyar nemzeti érdekeket feltétlenül érvényesítse, tehát hogy a magyar nemzet biztonságát, egységét, és függetlenségét megvédje minden belső és külső veszély ellen. Ez azonban ma nem így van: Magyarország jogállamisága 1944-ben megszűnt és azóta nincs létjogosult államrendszerünk. 1990 óta egyetlen egy hatalomra került kormány sem volt képes vagy hajlandó az elvesztett jogállamiságunkat helyreállítani és a nemzeti érdekeinket feltétlenül és hatékonyan megvédeni. Az eddig hatalomra került és idegen érdekeket szolgáló kormányok az országot politikailag, gazdaságilag, és erkölcsileg tönkretették. Szakmailag és erkölcsileg alkalmatlan kormányok váltják egymást, bűnös múltú pártok kerülnek hatalomra választási csalásokkal és a közvélemény megtévesztésével, és jogtalanul erőszakot alkalmaznak a jogosan tiltakozó tüntetők ellen. A jelenlegi áldemokrácia és önkényuralmi jellegű államrendszernek és az azt fenntartó pártoknak, szervezeteknek, érdekcsoportoknak, és vállalatoknak tehát nincsen semmi létjogosultságuk. Ebből kifolyólag érvénytelen és törvénytelen minden államigazgatási és gazdasági döntésük, valamint intézkedésük, többek között az állami tulajdon magánosítása ("privatizáció"), a külföldi kölcsönfelvételek, és minden nemzetközi szerződésben vállalt kötelezettség.
Ennek következtében, a jogállamiságunk által elszenvedett sérelmek orvoslásáért a következő intézkedésekre van szükség:
1. A magyar nemzet és Állam ellen elkövetett bűnökért felelősségre kell vonni minden személyt, érdekcsoportot, szervezetet, intézményt, vagy vállalatot, amely a második világháború utáni és mostanáig fennálló létjogosulatlan rendszerek kiszolgálója és haszonélvezője volt.
2. Felül kell vizsgálni és érvényteleníteni a törvényellenesen végrehajtott állami tulajdon magánosítását, valamint a külföldi kölcsönfelvételeket.
3. Az első világháború óta minden nemzetközi szerződésünk aláirása idegen hatalmi kényszer hatására vagy létjogosulatlan magyarországi képviselet kezével történt, ezzel megsértve a magyar nemzet önrendelkezési és történelmi jogait, a Magyar Állam felségjogát és területi épségét, valamint a nemzetközi jogot. E nemzetközi szerződéseinket tehát felül kell vizsgálni és érvényteleníteni a nemzetközi jognak megfelelő módszerekkel.
4. Kártérítést kell követelni az idegen hatalmak, megszállók és rendszerek által okozott vesztességekért, beleértve a Vatikán, a Habsburgok, a két világháború, a szovjet megszállás, és az 1990 óta Magyarországon működő külföldi tőke által okozott károkat. Szintén kártérítést kell követelni az államigazgatásban, vállalatokban, és a kisebbségek támogatására fordított összegek kiosztásában elkövetett elsikkasztásokért és hűtlen kezelésekért, valamint minden egyéb bűnözés által okozott károkért.
5. Továbbá, a magyar jogállamiság helyreállításának érdekében a következő rendelkezésekre van szükség:
I. TÖRTÉNELMI ALKOTMÁNYUNK HELYREÁLLÍTÁSA
Újra hatályba kell helyezni az 1944 előtti történelmi Szentkorona tan alapú alkotmányt - a megfelelő és szükséges módosításokkal és kiegészítésekkel - és vissza kell állítani az alkotmányos királyságot, ezzel helyreállítva a Magyar Állam történelmi jogfoyltonosságát. Csak olyan alkotmány lehet létjogosult amely határozottan rögzíti a magyar nemzeti érdekek védelmének feltétlen állami kötelezettségét, valamint az állami felségjog ("szuverenitás") érvényesítését és az ország területi épségének sérthetetlenségét, és minden állampolgár számará az alkotmányos jogrend, a magyar nemzet, és a Magyarország iránti hűség kötelességét.
II. AZ ŐSI MAGYAR JOGREND HELYREÁLLÍTÁSA
A történelmi Magyarország létjogosultságának és a magyar jogállamiság alapja az ősi magyar jogrend, amelynek alkotóelemei a magyarság kárpát-medencei őshonossága, a Vérszerződés, a Honvisszafoglalással megtörtént 896-os államalapítás, és a Magyar Állam Hun és Avar Birodalmak jogutódlása. A Vérszerződéssel megalakult magyar törzsszövetség a már előtte a Kárpát-medencében letelepedett és ott a többséget alkotó hun-avar rokonnépekkel együtt hozta létre a Magyar Államot, a Honvisszafoglalást lezáró pusztaszeri államalapító országgyűlésnél, a Hun és Avar Birodalmak jogutódjaként. A Vérszerződés alapelvei biztosították a magyar nemzet egységét, függetlenségét, jólétét, és biztonságát. Amíg az ősi jogrend érvényben volt, addig Magyarország egységes, független és hatalmas volt. Amióta idegen erőszakos beavatkozással, az idegen hittérítésnek leple alatt, ledöntötték az ősi jogrendet, azóta sújtja a magyarságot az idegen befolyás által gerjesztett viszálykodás átka, és az ebből eredő nemzeti egység és függetlenség elvesztése. Csak a Vérszerződés elveinek és szellemének tiszteletben tartása tudja vissza hozni a magyarság egységét és függetlenségét, a nemzetünk jólétét és biztonságát, és az igazságot. A fentebb felsorolt tényeket tehát szükséges alkotmányunknak kihangsúlyozni azzal együtt, hogy a Vérszerződéssel megalakult magyar törzsszövetség a Kárpát-medencében letelepedett hun-avar rokonnépekkel együtt Magyarország államalapító népei, és az így létrejött magyar nemzet saját országa fölötti rendelkezési jogot bír, valamint hogy a magyar nemzetnek és Államnak a fentiekből eredő történelmi jogai vannak.
A Vérszerződés rendelkezései:
- Amíg Álmos nemzetsége él, a magyarok uralkodója mindig ennek nemzetségéből választassék. [Ez azt biztosította, hogy az uralkodó mindig magyar legyen, és valószínűleg nem véletlen, hogy "kihalt" e nemzetség: a jogtalanul hatalomra törők érdeke volt Álmos utódait eltűntetni.]
- A közös erővel szerzett javakból senki ki ne zárassék. [Ez az igazságos vagyon elosztás elve, a nép jólétét biztosító rend, amely a közösség érdekében tett munkát jutalmazza.]
- Azon nemzetségfők, akik Álmost szabad elhatározásukkal választották uralkodóul, sem a saját személyükben, sem utódaikban az uralkodó tanácsából ki ne zárassanak. [Ez az alkotmányos uralkodási rendet biztosította, a uralkodó megválasztásától minden egyéb államigazgatási ügyet beleértve.]
- Az utódok közül az, aki az uralkodó iránti hűségét megszegné vagy viszályt keltene az uralkodó és annak családja közt, vére ontassék , miként a szerződők a saját vérükkel szentesítették esküjüket. [Ezek az árulkodás és a belviszálykeltés elleni intézkedések.]
- Minden időkre átkozott és száműzött legyen Álmos, vagy az esküt tevő utóda, aki ezt az esküt megszegné. [Ez biztosította, hogy a mindenkori uralkodó tiszteletben tartsa a nemzeti alkotmányos jogrendet, és ez amúgy elgondolkodtató lehet, főleg azoknak számára, akik valami "turáni átkot" szoktak emlegetni, mert ha van valami átok amely sújtja nemzetünket, akkor az inkább a Vérszerződésünk megszegéséből származik.]
III. NEMZETI HADSEREGÜNK FELÉPÍTÉSE
A nemzeti hadsereg a legfontosabb állami intézményünk. Magyarország függetlenségéhez és biztonságához nélkülözhetetlen egy erős hadsereg. Ezt nem lehet egy leépített "hivatásos" (zsoldos) hadseregre bízni. Vissza kell állítani az általános és kivétel nélküli sorkötelességet, férfiaknak és nőknek egyaránt. Egy, az egész társadalmat képviselő hadsereg amúgy is szükséges az ország jogállamiságának és az alkotmányos rend biztosításához, mert főfeladatai között nem csak a külső ellenségek elleni honvédelem szerepel, hanem a nemzet szabadságát a zsarnokságtól és önkényuralomtól is meg kell védenie. Ezt tette hadseregünk az 1848-49-es és 1956-os szabadságharcaink alkalmával, amikor a magyar nép mellé állt, és ettől tart a jelenlegi "balliberális" hatalom is: ezért szüntették meg a sorkötelességet, és ezért építik le hadseregünket. A magyar nemzeti hadseregnek tehát kell, hogy legyen alkotmányos szerepe jogállamiságunk megvédésében.
IV. NEMZETI ELKÖTELEZETTSÉGŰ VEZETŐK ALKALMAZÁSA
Csak nemzeti elkötelezettségű, erkölcsileg és szakmailag alkalmas személyek tölthetnek be minden vezetői, vagy egyéb felelős tisztséget a kormányban, az állami hivatalokban, a hadseregben, a rendőrségben, az országgyűlésben, a közigazgatásban, a tömegtájékoztatásban, az oktatásban, az állami és magán vállalatokban, valamint minden egyéb intézményben és szervezetben.
V. NEMZETI ÖNTUDATUNK ÁPOLÁSA
Erős és egységes nemzeti öntudatunk alapja a honszerző és honvédő őseink és hőseink emlékén túl az őseredetig visszanyúló történelmi tudatunk a több ezer éves szumír-szittya-hun-avar-magyar turáni azonosságról és folytonosságról, valamint a magyarság kárpát-medencei őshonosságáról. A nemzeti oktatási rendszerünknek és a tömegtájékoztatásnak gyarapítani kell nemzeti öntudatunkat és magyarságismeretünket.
VI. NEMZETI HAGYOMÁNYAINK ÉS MŰVELTSÉGÜNK MEGŐRZÉSE
Nemzeti hagyományainkat és műveltségünket meg kell óvni az ezredik év óta ellenünk folytatott idegen pusztító fegyveres és szellemi hadjáratoktól. A magyar nyelv tisztaságának megvédésére különös figyelmet kell fordítani.
VII. AZ EGYHÁZÜGYI ÉS VALLÁSÜGYI KÉRDÉSEK RENDEZÉSE
A Magyarországon működő idegen érdekeltségű egyházak és vallási felekezetek sértik a Magyar Állam felségjogát és a magyar nemzet egységét, miközben állami támogatást és adókedvezményezést élveznek. Ehelyett, és a magyar nemzeti erdekekkel összhangban, a Magyar Államnak egy magyar nemzeti egyház megalapítását kéne támogatni, amely az ősi magyar hitünket, ősi magyar vallásunkat helyreállítaná és megóvná, amely a magyar nemzeti érdekeket képviselné és a magyar nemzeti öntudatot ápolná, hogy a magyar nemzet erkölcsösen, sokgyermekes családokkal, szorgalmas és becsületes munkával gyarapodjon.
VIII. A KISEBBSÉGI KÉRDÉSEK RENDEZÉSE
El kell határozni, hogy a Magyar Állam legfelsőbbrendű jogi alanya az egész és egységes magyar nemzet, annak alapján, hogy a magyar nemzeti érdekek felülmúlják a részcsoportok és egyének érdekeit. Minden egyéb érdekcsoporti, kisebbségi, vagy egyéni jog csak a magyar nemzet jogainak tiszteletbentartásával érvényesülhet. Támogatni kell a betelepedett, vagy betelepített idegen nemzetiségű népcsoportok természetes beilleszkedéset a magyar társadalomba. E kisebbségek nem alkothatnak a magyarságtól elkülönült nemzeti közösségeket, nem alkothatnak külön államot a Magyar Államban, és nem követelhetnek fenntartásukért anyagi támogatást a Magyar Államtól. Nincs érvényes hivatkozási alap amely szerint egyenlőséget lehetne tenni az idegen bevándorolt népcsoportok és az őshonos államalapító magyar nemzet jogai között.
IX. A MAGYAR NÉPESEDÉS TÁMOGATÁSA
A súlyos gondokkal járó népességfogyási és társadalmi elöregedési folyamatok megakadályozásáért és visszafordításáért hatékony állami támogatás kell a többgyermekes magyar családoknak és létszámuk növekedéséhez. Ehhez midenféle, a házassághoz és a gyermekneveléshez szükséges támogatás és kedvezmény kell, így többek között biztosítani kell a magyar családok számára a megfelelő munkához, lakáshoz, egészségügyi szolgáltatásokhoz, és oktatáshoz való juttatást, tehát egy család- és gyermekbarát társadalmat kell kialakítani. A megfelelő népszaporulat egy nélkülözhetetlen alapfeltétele a magyar nemzet fennmaradásának, a társadalmi egyensúlynak, és az ország gazdasági működőképességnek.
X. A KÖRNYEZETVÉDELEM BIZTOSÍTÁSA
Egy megfelelő, hatékony és átfogó környezetvédelmi rendszer nélkülözhetetlen Magyarország egészséges gazdasági fejlődéséhez, valamint a magyar állampolgárok életminőségének javulásához.
XI. A MAGYAR GAZDASÁG HELYREÁLLÍTÁSA
A magyar gazdaság irányító elve kell hogy legyen, a magyar tulajdon, a magyar munkahely, és a magyar termék megvédése. A magyar vállalkozók esélyegyenlőségét kell biztosítani és minden Magyarországon működő vállalatnak magyar többségi tulajdonban kell lenni. Külön hangsúlyt kell fektetni az ország önellátó képességének kifejlesztésére. Szigorú és hatékony fogyasztóvédelmi törvényeket kell létrehozni és betartatni. Biztonsági okok miatt nélkülözhetetlen, hogy a magyarországi gazdaság magyar kezekben maradjon, és hogy a kulcsfontosságú ("stratégiai") ágazatok állami tulajdonban maradjanak.
XII. A BŰNÖZÉS ELLENI HATÉKONY FELLÉPÉS
Nemzeti biztonsági okokból nélkülözhetetlen a bűnözés minden fajtájának és megnyilvánulásának teljes felszámolása, az államigazgatásban, a gazdaságban, és a közéletben. Bűnnek számít nemcsak minden személy ellen elkövetett és a törvény által bűntethető tett, hanem szintén a legsúlyosabb bűnök közé kell sorolni a magyarellenességet, a hazaárulást, a hatalombitorlást, a hivatalos személyek megvesztegetését, az állami vagyon jogtalan eltulajdonítását, az ország kiárusítását és idegen tőke általi megszerzését, a nemzeti gazdaság tönkretételét, a nemzeti közvélemény félrevezetését, a magyar nemzeti öntudat es erkölcs rombolását, a magyar történelem meghamisítását, a magyarság nemzetközi hírnevének és becsületének megsértését, tehát tulajdonképpen mindent ami ártalmas a magyar nemzeti érdekeknek.
XIII. AZ IDEGEN GYARMATOSÍTÁS MEGSZÜNTETÉSE
A magyar nemzetnek joga van mindenféle idegen befolyástól és gyarmatosítástól mentesen, magyar nemzeti jellegű környezetben élni saját otthonában. Idegen nemzetiségű bevándorlók és népcsoportok nem telepedhetnek le Magyarországon, nem kaphatnak magyar állampolgárságot és nem bírtokolhatnak magyarországi tulajdont vagy ingatlant, vállalatot vagy termőföldet.
XIV. A HATÁRON TÚLI MAGYAROK ÉRDEKKÉPVISELETE
A Magyar Állam kötelessége, hogy minden határon túli magyar nemzetiségű személy és közösség érdekeit feltétlenül és hatékonyan megvédje. Biztosítani kell az elszakított területeken élő magyarok jogainak érvényesítését, elkobzott tulajdonuk visszaszerzését, kártérítését, és elvesztett magyar állampolgárságuk visszaadását. A határon túli Magyarok az egységes magyar nemzet szerves részeit alkotják, amely a Kárpát-medencében őshonos és ott a legnagyobb nemzetet alkotja. Az elszakított magyar nemzet-részeket tehát helytelen csak egyszerűen "kisebbségegnek" nevezni.
XV. A TURÁNI TESTVÉRNÉPEINKKEL VALÓ KAPCSOLATAINK FEJLESZTÉSE
Ki kell építeni és fejleszteni kapcsolatainkat a nagy lélekszámú és hatalmas eurázsiai területeken élő turáni rokonnépeinkkel, akiktől idegen magyarellenes hatalmak és érdekcsoportok szakították el a magyarságot.
© HUNMAGYAR.ORG
Vissza