JOGÁLLAMISÁGUNK

A Magyar Állam alkotmányos kötelessége mindenek felett a magyar nemzeti érdekek feltétlen és határozott érvényesitése, hogy a magyar nép rendben és biztonságban éljen, és saját otthonában legyen az úr. Ez csak akkor lehetséges, ha nemzeti elkötelezettségü, erkölcsileg és szakmailag alkalmas személyek töltik be a vezetői, vagy egyébb felelős tisztségeket a kormányban, az állami hivatalokban, az országgyülésben, a közigazgatásban, a tömegtájékoztatásban, a magán vállalatokban, és minden egyébb intézményben vagy szervezetben.

Magyarország jogállamisága 1944-ben megszünt és azóta sincs egy létjogosult államrendszerünk. 1990 óta egyetlen egy hatalomra került párt sem volt képes vagy hajlandó az elvesztett jogállamiságunkat helyreállítani és a nemzeti érdekeinket feltétlenül és hatékonyan megvédeni. Az eddig hatalomra került és idegen érdekeket szolgáló pártok az országot politikailag, gazdaságilag, és erkölcsileg tönkretették. Szakmailag és erkölcsileg alkalmatlan kormányok váltják egymást, bűnös múltu pártok kerülnek hatalomra választási csalásokkal és a közvélemény megtévesztésével, és jogtalanul erőszakot alkalmaznak a tiltakozó tüntetők ellen. A jelenlegi áldemokratikus és önkényuralmi jellegü államrendszernek és az azt fenntartó pártoknak, szervezeteknek, érdekcsoportoknak, és vállalatoknak tehát nincsen semmi létjogosultságuk.

A magyar jogállamiság helyreállítása érdekében újra hatályba kell helyezni az 1944 előtti alkotmányt (a megfelelő és szükséges módosításokkal), és vissza kell állítani az alkotmányos királyságot. Ez azonban még magában nem lenne elegendő az ősi jogrend helyreállítása nélkül: a magyar jogállamiság és a magyar állam létjogosultságának forrása az ősi jogrend, amelynek alapjai a Vérszerződés, és a Honvisszafoglalással megtörtént 896-os államalapítás. A Vérszerződéssel megalakult magyar törzsszövetség a már előtte a Kárpátmedencében letelepedett és ott a többséget alkotó hun-avar rokonnépekkel együtt hozta létre a Magyar Államot, a Honvisszafoglalást lezáró pusztaszeri államalapító országgyülésnél, a Hun és Avar Birodalmak jogutódjaként. A Vérszerződés alapelvei biztosították a magyar nemzet egységét, függetlenségét, jólétét, és biztonságát. Amíg az ősi jogrend érvényben volt, addig Magyarország független és hatalmas volt. Amióta idegen erőszakos beavatkozással, a keresztény hittérítésnek leple alatt, ledöntötték az ősi jogrendet, azóta súlytja a magyarságot az idegen befolyás által gerjesztett belviszájkodás átka, és az ebböl eredő nemzeti egység és függetlenség elvesztése. Csak a Vérszerződés elveinek és szellemének tiszteletben tartása tudja vissza hozni a magyarság égységét és függetlenségét, a nemzetünk jólétét és biztonságát, és az igazságot.

A Vérszerződés rendelkezései:
1. Amig Álmos nemzetsége él, a magyarok uralkodója mindig ennek nemzetségéből választassék. [Ez azt biztosította, hogy az uralkodó mindig magyar legyen, és valószinüleg nem véletlen, hogy “kihalt” e nemzetség: a jogtalanul hatalomra törők érdeke volt Álmos utódait eltüntetni.]
2. A közös erővel szerzett javakból senki ki ne zárassék. [Ez az igazságos vagyon elosztás elve, a nép jólétét biztosító rend, amely a közösség érdekében tett munkát jutalmazza.]
3. Azon nemzetségfők, akik Álmost szabad elhatározásukkal választották uralkodóul, sem a saját személyükben, sem utódaikban az uralkodó tanácsából ki ne zárassanak. [Ez az alkotmányos uralkodási rendet biztosította, a uralkodó megválasztásátol minden egyébb államigazgatási ügyet beleértve.]
4. Az utódok közül az, aki az uralkodó iránti hűségét megszegné vagy viszályt keltene az uralkodó és annak családja közt, vére ontassék , miként a szerződők a saját vérükkel szentesítették esküjüket. [Ezek az árulkodás és a belviszálykeltés elleni intézkedések.]
5. Minden időkre átkozott és számüzött legyen Álmos, vagy az esküt tevő utóda, aki ezt az esküt megszegné. [Ez biztosította, hogy a mindenkori uralkodó tiszteletben tartsa a nemzeti alkotmányos jogrendet, és ez amúgy elgondolkodtató lehet, főleg azoknak számára, akik valami “turáni átkot” szoktak emlegetni, mert ha van valami átok amely sújtja nemzetünket, akkor az inkább a Vérszerződésünk megszegéséböl származik.]

Az ún. Szentkorona tan tételeinek a Vérszerződés rendelkezéseit kell kiegészíteni és megerősíteni, az alkotmányos jogrend, a magyar nemzet, és a Magyarország iránti hűség kötelezettségével, valamint az állami felségjog (“szuverenitás”) és az ország területi épségének sérthetetlenségének érvényesítésével.

Csak olyan alkotmány lehet létjogosult amely határozottan rögzíti a magyar nemzeti érdekek védelmének feltétlen állami kötelezettségét, és továbbá, hogy:
- a Vérszerződéssel megalakult magyar nemzet az államalapító nép amelynek joga van saját otthonában a hatalmat gyakorolni
- a magyarság a Kárpátmedence őshonos népe
- a magyar állam a hun és avar birodalmak jogutódja
- a magyar nemzetnek és államnak a fentiekből eredő történelmi jogai vannak

A nemzeti hadsereg a legfontosabb állami intézményünk
Magyarország függetlenségéhez és biztonságához nélkülözhetetlen egy erős hadsereg. Ezt nem lehet egy leépitett “hivatásos” (zsoldos) hadseregre bízni. Vissza kell állítani a kivételnélküli sorkötelességet, férfiaknak és nőknek (az izraeli és svájci hadiszervezeteket lehetne példáúl venni). Egy, az egész társadalmat képvíselő hadsereg amúgy is szükséges az ország jogállamiságának és az alkotmányos rend biztositásához, mert főfeladatai között nem csak a külső ellenségek elleni honvédelem szerepel, hanem a nemzet szabadságát a zsarnokságtól és önkényuralomtól is meg kell védenie. Ezt tette hadseregünk az 1848-49-es és 1956-os szabadságharcaink alkalmával, amikor a magyar nép mellé állt, és ettöl tart a jelenlegi “balliberális” hatalom is: ezért szüntették meg a sorkötelességet, és ezért épitik le hadseregünket.